Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola


Ha ezt az üzenetet látja, akkor a böngészőjében frissítésre szorul a Flash plugin.
Ma 2018. február 23., péntek Alfréd napja van.

Csepreg zenei múltja

Csepreg nevének első említése Omodé győri püspök 1255-ben keltezett okiratában látható. A tatárjárás után IV. Béla király a birtokok és várak tulajdonosait újra megerősítette jogaikban. Ezért Omodé püspököt bíróként kérte fel, hogy "Olper fiát Györgyöt, István és Péter királyi trombitások Ablánc nevű birtokába iktassa be."

A város nevének első írásos említésével együtt - igaz nem egyértelműen a településre vonatkoztatva - utalást kapunk a kor zenéjére is.
Az udvari zenészek /trombitások/ emelték az ünnepek fényét, kifejezték a hatalom erejét, háborúban jelzőeszközként szolgáltak. Trombitásnak lenni nemesi kiváltság volt.

A középkorból kevés számú feljegyzés maradt, de az egyházi zene, népének mellett a világi zenére is találunk utalásokat. Csepreg neve is több alkalommal előfordul zenei adatokkal kapcsolatosan. A lantosok és hegedűsök a csepregi vár őrsége között is ott találhatók - olvashatjuk Csepreg vára 1539. évi regestrumában. A regestrum a hegedősökön kívül a kobozt /cithora/ is megemlíti.

Az 1537 március 12-én megtartott Csepregi Zsinatról szól egy névtelen dunántúli szerző 1596-ban irt éneke, melyet a " Mennyei felségnek ma ..." kezdetű ének dallamára irt a szerzője.

A népi hagyományok is az évszázados múltban gyökereznek. Közismert a csepregi " Pünkösdölő ", de a jeles napok körüli hagyományok más emlékeit is őrzik. /Regölés, betlehemezés stb. Ezek a hagyományok összefonódnak zenével, az énekszóval.

A gazdag zenei szokásrend tette lehetővé Bognár Ignác / és lánya Bognár Vilma operaénekesnő / kiemelkedését a XIX. század első felében. Megjelenik a népies műdal, nagyobb városokban az állandó színházak működése révén jelentős hatást fejt ki a nagy népszerűségnek örvendő népszínmű, a hazafias érzelmeket tápláló opera és kórusirodalom. A századfordulóra jellemző polgáriasodással vidéken is teret kapnak a nagyobb énekes és hangszeres együttesek.

Csepregen az Egyetértés Dalkör és a Fúvószenekar körül gyűltek össze azok az erők, amelyek évtizedeken át meghatározóvá tudtak válni.
A háború után a zeneéletben vákum keletkezett. Csiráiból mégis új életre tudott kelni, mert mindig voltak olyan elkötelezett, fáradságot, energiát nem kímélő személyek, mint Zátonyi János tanár, karnagy, a dalkör vezetője, vagy a fúvósoknál Szentkuti Antal karnagy. Rendszeressé váltak a dalostalálkozók, a háború utáni hosszú hallgatás után 1957-től újra hallható a fúvószenekar.

Legfrissebb hírek, rendezvények
Rendezvények
HKSzCsPSzV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728
Nem sikerült az adatok lekérdezése, MySQL hibaüzenet:You have an error in your SQL syntax; check the manual that corresponds to your MariaDB server version for the right syntax to use near '-1,1' at line 1